A megbízhatóság alapú karbantartás, vagy RCM (Reliability Centered Maintenance) a legmodernebb karbantartás stratégiák közé tarozik. Segítségével olyan módon kombinálhatóak a karbantartási források, hogy az üzemelés maximális kihasználtságú lesz.
A karbantartás elsődleges célja az, hogy az üzem lehetőleg minél hosszabb ideig megfelelő biztonsággal működjön. Ebből rögtön következik egy kérdés is:
Ez a kérdés rendkívül fontos a vállalatvezetés és a karbantartó részleg, valamint az üzemben dolgozó munkások szempontjából is. Az RCM segítségével erre a kérdésre választ fogunk kapni.
Szintén nagyon lényeges kérdés (ez elsősorban a vezetők részéről), hogy
Az RCM erre a kérdésre szintén választ ad. Amikor bevezetjük tehát az RCM akkor figyelembe vesszük az egész üzem és az üzemben található berendezések fukcióit, amely a termeléshez szükséges, a funkcióvesztés lehetőségeket, a funkcióvesztéshez vezető lehetséges hibákat, valamint ezen hibák hatásait és következményeit is. Mindezek azért lényegesek, hogy meghatározhatók legyenek az optimális karbantartói feladatok, intervallumok és tevékenységek.
A gépállapot felügyelet segítségével előre jelezhetjük az egyes gépek hibáit, vagy legalább is a hibák nagy részét. Minél jobban lefedjük a gépeinket ilyen mérésekkel, annál több információ áll rendelkezésre az üzem jelenlegi állapotáról és annál jobban előre jelezhetők a hibák, tervezhető a karbantartás. Ebből a stratégiából az következik, hogy minden gépet az üzemben monitorozni kell. Ez rendkívül költséges megoldás, ezért a modern karbantartásban nem lehetséges a kivitelezése.
Az RCM implementálásakor rendkívül lényeges, hogy a megfelelő berendezés lista és a berendezések kritikussága ismert legyen. A berendezések listája (angolul asset list) azért lényeges, mert ez alapján tudjuk felmérni a termelésben részt vevő egységek lehetséges meghibásodását, azok következményeit, stb. A tökéletes minőségű berendezés adatbázis tehát alapvető követelmény.
Ha megvan a berendezés listánk akkor fel kell állítanunk azok kritikusságát. Ebben több, az adott üzemnek megfelelő szempont szerint osztályoznunk kell az egyes berendezéseket. Ez azért szükséges, mert nem minden gépünk ugyanannyira fontos.
Vannak olyanok, amelyek akár ki is eshetnek, tehát akár tönkremenetelig üzemeltethetőek és egy egyszerű készülékcsere a leginkább hatékony megoldás. De lesznek olyanok is, amelyeket folyamatosan monitorozni kell, mert a funkcióvesztésnek rendkívül komoly következménye lehet a legkritikusabb gépek esetében.
Ennek megfelelően a rendszerünkben a legtöbb gépre egyedileg kell megadni, hogy a kritikusságtól függően milyen stratégiát alkalmazunk az adott esetben. Folyamatosan online monitorozni kell, időszakos méréseket kell végezni, vagy egyáltalán nem kell az állapotfelméréssel foglalkozni? Mindig el kell döntenünk, hogy melyik megoldás a legjobb és ebben segít a kritikussági analízis. Az analízis után pontosan tudni fogjuk, hogy a klasszikus karbantartási stratégiák közül melyik berendezés esetében, melyiket kell majd alkalmazni. Így fog kialakulni az optimális karbantartási mix, vagy más néven precíziós karbantartási stratégia.
Mint már említettük az RCM nem csupán egy irányzat, vagy felfogás, ami modernizálta a korábbi karbantartási modelleket. Segítségével nem csupán jelentések, vagy diagramok készülnek majd, hanem konkrét karbantartói, vagy beszerzői utasítások képződnek akár automatizált módon.
Segítségével hatékonyan tudja majd csoportosítani a karbantartásra szánt forrásokat, ezáltal jelentős mértékben megnövelhető az termelési hatékonyság és kevesebb időt kell a javítási munkálatokra szánni.